Ill. remélem, hogy sikeredett, mert jelenleg egy camping füves részén ücsörögve írok, várva ...
Itt meg kellett szakítanom az írást, mert az ígért 4 óra helyett már fél 4-kor megjött a tulaj, és tudott rólunk, sőt helye is volt! Cserébe nincs vacsora, de ne legyünk telhetetlenek: 5-kor nyit a bolt, sör és/vagy bor van, a többit meglátjuk.
Volt egy másik villanása is a tulajnak. Ebben a hőségben ugye szállítatjuk a csomagunkat, a maradékot is bőven elég vinni 34 fokban. Fél 5 körül jött a tulaj kocsival, kiszállt és kivette a mi kis táskánkat. Korábban beszéltünk róla, hogy majd jön, de álmomban sem gondoltam, hogy házhoz szállítás lesz. A házhoz szállítást komolyan értem, egy mobilházban alszunk ma.
Na de essen szó az útról is. Változott a napi rutin: az eddigi napi egyszeri hegyre fel - gerinc túra - hegyről le helyett kétszer kellett ezt a műveletet végrehajtanunk. Igaz, esetenként kisebb az emelkedés ('csak' olyan 140 méter), de az is izzasztó tud lenni. Ráadásul az első lejövetelnél terelés volt: a Château des Anglais-t egy sziklaomlás (veszélye) miatt lezárták. Nem tudom, sírjak vagy örüljek. Sziklafal oldalába vájt, épített épület, de elég vad. Már odafelé is volt egy-két lábremegős hely, ha ez durvább lett volna, a lépcsőn alszom, az biztos.
Apropó lépcső. Valami kavarás volt a foglalással. Megint. Valamilyen oknál fogva másik helyen (is) vártak, mint ahova érkeztünk. Hogy ki, mikor, miben hibázott, a fene sem tudja már. Mi már innen csak reggel mozdulunk.
Ez még a tegnapi szállás és a reggelink, reggeli fényekben.
Útközben
A mai szállásunk és a környezete
Ja, és elértük a 300. kilométert!
Napi gasztro
Ma volt ebéd! Cserébe a vacsoráról ez csak sok-sok jóindulattal mondható el.
Egy holisztikus, csoda helyen álltunk meg dél körül, ahol mindenfajta fenntartható gazdálkodásból származó kávé, és egyéb csoda volt. Pl a limonádéba kamilla virágot is szórtak. Egész jó volt. Kértünk egy szendvicset is, amit becsomagoltak, madzaggal is átkötve. Meg akartuk kezdeni, de mondta, hogy ott van a menüben, hogy csak elvitelre. Arrébb sétáltunk 200 métert, ezen ne múljon. Ritka finom volt: tuti házi kenyér, sargarépa, humusz, tojás volt azonosítható benne.
A vacsora sok szót nem érdemel. Vettük a cammping boltjában, amit ehetőnek véltünk.
Saint Sulpice, 15 km, 5,5 óra