A délutáni pihenőnk alatt még talán szunyókáltam is kicsit.
Aztán késő délután belehúztunk, visszamentünk picit a középkorba. Ugyanis ma egy speciális szálláson alszunk, az a neve, hogy Château de Flamarens, vagyis egy kastélyban töltjük az éjszakát. Nem, nem mi vittük el a múltkor az ötös lottó főnyereményét, csak jól választottunk (zarándok) szállást. Ezt:
A kép készítésekor még nem tudtam, hogy a körtoronyban lesz a szobánk, fentről a második, pont, amit eltakar a virág.
Pici felárért külön szobát kértünk, ha lúd, legyen kövér.
Hogy jó ötlet volt-e, vagy a kastély szelleme elől kell egész éjjel menekülnünk, az majd reggelre kiderül.
Napi gasztró
Bár délben egy városkában voltunk, mégsem találtunk fogunkra való helyet. Maradt a pékség. Bár épp akkor elég hűvös volt, az eső is ijesztegetett, de most időben meg tudtam örökíteni a gasztronómiai csodát: flan és focaccia.
A vacsorát a kastély konyhájában tálalták.
A szokásos saláta, főétel, sajt, desszert, vörösbor volt a menü. A főétel ma parmentier de canard volt. (Köszönet az MI-nek a találatért, én képtelen vagyok a neveiket megjegyezni.) Ez is kacsahús (a tegnapiban is volt), azon krémes krumplipüré, sütőben összesütve.
Egyébként itt minden a kacsa, liba körül forog, bár élőben eddig még csak kb kettőt láttunk. Nem pont rájuk gondoltam, ők a kastély parkot díszítik.
Flamarens, 24 km, 8:15 óra