Két dolog változott meg a korábbiakhoz képest: a háttér és az út típusa.
A háttér a tegnapi képek alapján már sejthető: szinte folyamatosan látszanak a Pireneusok.
Az út típusa valójában az aszfalt túltengést jelenti. Kb az út 3/4 része ma és a hátralevő 5 (!!) napban aszfalt lesz. Az egy dolog, hogy eszi a bakancs talpát, de sajnos a lábunkat is: a vízhólyag sokkal valószínűbb, ráadásul az egyik lábujjam ízülete kifejezetten aszfalt ellenes, amit fájdalommal hoz a tudtomra. Arról már nem is beszélek, hogy az aszfalt út ritkán árnyékos, és önti vissza a meleget. Merthogy meleggel búcsúzunk.
Bolond időjárást fogtunk ki: májusban először tél, majd vad kánikula volt. A június meghozta a tavaszt, amire májusban számítottunk, de ennek most vége. Ma már nyaldosta a hőmérőm a 28 fokot, hétvégére 33-34 fokot ígérnek. Mindezt aszfalton. Jobb befutót is el tudnék képzelni.
Na de ne csak síránkozzak, legyen itt pár kép arról is, menet közben mi tudja feldobni a napunkat (este egyértelműen a hideg sör a nyerő):
Így a vége felé már fontos a statisztika is, de ma kicsit másképpen.
A célunk Saint Jean Pied de Port:
A 'Vous avez marché .... depuis le Puy en Valey' nyers fordítása: Ön Le Puy-ből gyalogolt. (mi is onnan indultunk idén)
Ami persze nem teljesen igaz, mert másik úton jöttünk, eltévedtünk egyszer-kétszer, nem az út mellett volt a szállás, ... De a nagyságrendre tökéletes.
Napi gasztró
Ezen a vidéken kevés a nagyobb település, kihívás kajához jutni. Ma pl erre egyetlen alkalmunk volt, amit ki is használtunk az ebéd beszerzésére.
